Kiutasíthatók a várandós külföldi munkavállalók?
A 24.hu adta hírül, hogy "kitoloncolás fenyegeti a Fülöp-szigeteki nőt, aki megházasodott és szült Magyarországon". Sajnos ez a történet nem egyedi, és egy kritikus joghézagra világít rá a magyarországi bevándorlási rendszerben.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról
szóló 2023. évi XC. törvény és annak végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet taxatív módon meghatározza, hogy egy külföldi (harmadik országbeli állampolgár) milyen célból utazhat be Magyarországra és szigorúan meghatározza, hogy ebből a célból mennyi ideig tartózkodhat Magyarországon. Ennek megfelelően a foglalkoztatásicélú tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás (Btátv. 28.§) legfeljebb 2 éves határozott időtartamra kaphat tartózkodási engedélyt (Btátv. 28.§ (5)) és legfeljebb további 1 évvel hosszabbítható meg (Btátv. 28.§ (6)).
Amennyiben viszont a tartózkodás célja (a munkavállalás) meghiúsul vagy megszűnik, például azért, mert a munkáltató felmond a munkavállalónak, vagy a munkavállaló munkahelyi balesetet szenved, vagy a munkavállaló terhes lesz, a tartózkodási engedély érvénytelenné válik. (Btátv. 33.§ (2)) A tartózkodási engedély lejártával vagy érvénytelenné válásával, a külföldi munkavállalónak önkéntesen el kell hagynia Magyarország területét 8 napon belül. (Btátv. 33.§ (3)) Ha a külföldi munkavállaló önként nem távozik, akkor az idegenrendészet a külföldi munkavállalót kitoloncolja. (Btátv. 113.§ (1))
És itt található a joghézag.
"Ha a vendégmunkás foglalkoztatása a kiadott tartózkodásiengedély érvényességi idején belül megszűnik, az e Fejezet szerinti tartózkodási engedély visszavonásával kapcsolatban egyedi idegenrendészeti hatósági eljárás lefolytatásának nincs helye, a tartózkodási engedély a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnéséről szóló bejelentése időpontjától számított 6. naptól érvénytelen. (Btátv. 33.§ (2))"
Nem minősül munkaviszony megszűnésének - pl. a munkahelyi baleset okán kivett - betegszabadság vagy a szülési szabadság sem. Ebben az esetben a munkaviszony tulajdonképpen passzíválódik, de nem szűnik meg. Ha a munkáltató viszont megszünteti a munaviszonyt, akkor a munkaviszony megszűnésével a tartózkodási engedély is megszűnik. Nota bene: Ha a külföldi munkavállalónak a munkáltató jogellenesen mond fel, akkor munkaügyi bíróságon érvényesíthetők a munkavállaló jogai, de erre csak a külföldi munkavállaló távollétében van lehetőség, mert a munkaügyi pernek nincs halasztó hatálya az idegenredészeti státusz megszűnésére és az önkéntes távozási kötelezettségre.
Ha pedig egy külföldi munkavállaló mégis Magyarországon kíván maradni, akkor vagy új munkahelyet vagy egy másik tartózkodási célt kell keresnie. A gyakorlatban ilyen rövid idő alatt másik munkahelyet találni lehetetlen, így a külföldi munkavállalónak mindenképpen haza kell utaznia. (Btátv. 28.§ (11)) Viszont ha a külföldi munkavállalónak van magyar vagy uniós állampolgár házastársa, akkor családegyesítési célú tartózkodásra (is) jogosult és családi együttélés céljából Magyarországon maradhat. (Btátv. 71.§ (1))
Feltéve, hogy jogosult Magyarországon belül családegyesítési célú tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani. A Btátv. és annak végrehajtási rendelete két további eljárási szigorítást is tartalmaz. Egyrészt a vendégmunkás tartózkodási engedéllyel rendelkezők Magyarország területén belül nem nyújthatnak be egy másik tartózkodási célú tartózkodás engedély iránti kérelmet; magyarul a vendégmunkások számára tilos a bevándorlási státusz váltás. (Btátv. 28.§ (8)) Másrészt azok a külföldiek, akik vízumköteles ország állampolgárai, csak az állampolgárságuk szerinti magyar külképviseleten nyújthatják be a tartózkodási engedély iránti kérelmüket és annak elbírálását is külföldön kell megvárniuk és csak pozitív döntés esetén utazhatnak be Magyarországra. (Btátv. vhr. 216.§(5)). Ráadásul a tartózkodási engedélyek kiadására és hosszabbítására irányuló kérelmet csak a már meglévő tartózkodási engedély lejárta előtt 90 nappal, és legkésőbb a lejárat előtt 30 nappal lehet csak benyújtani. (Btátv. vhr. 216.§ (7)-(8)) Így ha a kérelmező kicsúszik a határidőből, akkor mindenképpen el kell hagynia Magyarországot.
Mindez tehát azt jelentheti, hogy egy külföldi munkavállaló, aki teherbe esik, köteles Magyarország területét elhagyni és amikor újra munkaképes és a munkáltatója újra aktívan foglalkoztatja, akkor újra beutazhat Magyarországra. Ha pedig vízumköteles országból származik (pl. a fülöpszigeteki) a vendégmunkás, akkor Magyarország területén sem adhat be családegyesítési célú tartózkodási engedélyt, így ha a magyar házastársával kíván együtt élni, aki vállalja eltartását, akkor is kb 3-6 hónapig el kell hagynia Magyarországot egy újszülött gyermekkel.
English summary:
The immigration system in Hungary is strictly defined bythe purpose of stay, meaning that one must have a purpose (an explicit reason) to reside in Hungary, and if one is not willing to or is unable to pursue that purposes, one may lose their right to stay in Hungary, unless one can obtain another type of residence permit. Currently, women migrant workers who become pregnant lose their residence permit when they go on maternity leave, as they are unable to fulfill their work obligations. Unless, during their pregnancy, she is already married (to a Hungarian, an EU-citizen or a third country national), she is not able to apply for a family reunification residence permit, which means that once pregnant, she has to leave Hungary. In fact, under the new law, even if she has a spouse in Hungary, she must still return to her home country, and apply for a resident permit at the Hungarian embassy/consulate in her home country, and practically wait for up to 2-3 months to return to her spouse.
A Klubrádión készített riportot is ajánljuk figyelmükbe:
